|
|
|
|
Bibliák
 Szent István Társulati Biblia
Példabeszédek könyve
1. fejezet
A KÖNYV CÉLJA.
Salamonnak, Dávid fiának, Izrael királyának mondásai, hogy bölcsességet, fegyelmet tanuljunk, és megértsük az értelmes beszédet; hogy világos útmutatást kapjunk, igazságosságra, jogra, becsületre; >>
2. fejezet
Fiam, ha magadévá teszed szavaimat és megtartod a parancsaimat, megnyitva füledet a bölcsességnek s kitárva szívedet az okosságnak, igen, csak ha tudásért kiáltasz, és bölcsesség után sóvárog a hangod, >>
3. fejezet
A bölcsesség elnyerésének útja.
Fiam, ne feledd el a tanításomat, parancsaimat őrizd meg szívedben! Mert hosszú életet hoznak neked, szerencsés éveket s boldogulást. Szeretet és hűség ne hagyjon el soha, kösd a nyakadba, >>
4. fejezet
Válaszd a bölcsességet!.
Fiaim, halljátok atyátok intelmét, jól figyeljetek, hogy megérthessétek! Mert jó a tanítás, amelyet adok nektek, az útmutatásom, csak el ne hagyjátok! Hisz én is atyám gyermeke voltam, >>
5. fejezet
Kerüld a rossz nőket!.
Figyelj, fiam, a bölcsességemre, és okosságomnak nyisd ki a füledet, ne veszítsd el megfontoltságodat, és az ajkad őrizze meg a tudást. Ne vess ügyet romlott nőszemélyre! >>
6. fejezet
A meggondolatlanul vállalt kezesség.
Fiam, ha kezességet vállaltál másért, idegennek adtad a kezed, s így szád szava által tőrbe estél, ha foglyává váltál saját szavaidnak, akkor, hogy szabadulj, fiam, ezt tegyed, >>
7. fejezet
Őrizd meg, fiam, a szavaimat, jegyezd meg magadnak a parancsaimat! Tartsd meg parancsaim, akkor boldogan élsz, őrizd tanításom, mint a szemed fényét. Kösd őket az ujjaidra, >>
8. fejezet
A bölcsesség második megszemélyesítése.
Hát a bölcsesség nem kiált, és az okosság nem hallatja szavát? Fönt a magaslaton az út fölött, ott áll, ahol az utak keresztezik egymást. A város kapuinál, a kapuk nyílásánál hangosan kiáltja: >>
9. fejezet
A vendégszerető bölcsesség.
Megépítette a házát a bölcsesség, s hét oszlopát is felállította. Barmait levágta, borát megkeverte, és az asztalát is megterítette. Kiküldte szolgálóit és kihirdettea város magasabb pontjain: >>
10. fejezet
II. SALAMON BÖLCS MONDÁSAINAK NAGY GYŰJTEMÉNYE.
Salamon mondásai: A bölcs fiú örömet szerez az apjának, de az ostoba fiú bánat az anyjának. A bűnnel szerzett kincs nem hajt hasznot, de az igazságosság megment a haláltól. >>
11. fejezet
Hamisított mérleg iszonyat az Úrnak, de a pontos súlyok megnyerik tetszését. Az elbizakodottságnak gyalázat a társa, a szerényeknél a bölcsesség lakik. Az őszintét bizton vezeti tisztasága, >>
12. fejezet
Aki szívesen veszi az intelmet, az szeret tanulni; aki haragszik, hogyha dorgálják, az buta. A jó ember elnyeri az Úr kegyelmét, hanem az alattomost, azt elítéli (az Úr). Aki nem igaz, >>
13. fejezet
A bölcs fiú örül, ha megintik, az elbizakodott meg sem hallgatja a feddést. Szája gyümölcséből jót eszik az ember, a hűtlenek terve erőszakoskodás. Megőrzi életét, aki vigyáz a szájára, >>
14. fejezet
A bölcsesség fölépíti magának a házát, a balgaság meg lerontja a saját kezével. Aki egyenesen jár az útján, az féli az Urat, de aki görbe utakon jár, az megveti. A balgák szájából kevélység sarjadzik, >>
15. fejezet
A szelíd felelet csillapítja a haragot, a sértő szó felkorbácsolja az indulatot. Tudomány csepeg a bölcsek nyelvéről, a balga szájából bolondság csordul ki. Az Úrnak mindenütt ott van a szeme, >>
16. fejezet
A szívben meghányni-vetni - ez az emberek dolga, de a felelet az Úrtól jön a nyelvre. A férfi útja tiszta a maga szemében, ám a lelket az Úr veti latra. Bízd az Úrra, ami tennivalód akad, >>
17. fejezet
Többet ér egy száraz falat békességben, mint egy hússal telt ház, ahol perpatvar dúl. Az okos szolga fölébe kerül a hitvány fiúnak, és a testvérek közt ő is örökrészt kap. >>
18. fejezet
Vágya után fut a különcködő, rohan minden után, ami sikert ígér. A bolond nem leli kedvét a megértésben, csak azt mutogatja, ami tetszik neki. Hogyha jön a gonosz, lenézés jön vele, >>
19. fejezet
Jobb a szegénynek, ha tisztességben él, mint a hamisnak, mert hiszen az bolond. Az esztelen vágy már egymagában is rossz, de aki lábával siet, az félrelép. Az embernek balgasága rontja el az útját, >>
20. fejezet
A bor gúnyolódik, ami részegít, az lármáz, senki nem lesz bölcs, aki tántorog tőle. A király haragja oroszlán morgása, aki fölingerli, eljátssza életét. >>
21. fejezet
A király szíve vízfolyás az Úr kezében, ahová akarja, oda irányítja. A maga útját minden ember jónak látja, de az Úr a szívek vizsgálója. Azt tenni, ami jó és igazságos, sokkal kedvesebb az Úrnak, >>
22. fejezet
A jó név többet ér a nagy gazdagságnál, aranynál, ezüstnél jobb a közszeretet. Egymásra talál a szegény és a gazdag, hiszen mind a kettőt az Úr teremtette. Amikor az okost baj éri, elrejtőzik, >>
23. fejezet
Amikor leülsz enni a parancsolóddal, arra legyen gondod, ami előtted van. És inkább tedd a kést a torkodra, semmint túl mohó legyél. Ne igen áhítozz a csemegéire, mert (csalfa) étel az, >>
24. fejezet
A gonosz emberekre ne nézz irigy szemmel, és ne vágyakozz velük együtt lenni! Az ilyenek szíve erőszakot tervez, az ajkuk meg csalárdságot beszél. Házat bölcsességgel lehet építeni, >>
25. fejezet
V. SALAMON MONDÁSAINAK MÁSODIK GYŰJTEMÉNYE.
Ezek is Salamon mondásai - Hiszkijának, Júda királyának emberei gyűjtötték össze őket: Istennek a dolgok elrejtése a dicsősége, a királyoké meg a fölfedésük. Az ég magassága, >>
26. fejezet
Mint nyárhoz a havazás és aratáshoz az eső, éppen úgy nem illik a tisztség a bolondhoz. Mint a felszálló veréb és az elrepülő fecske, a meg nem szolgált átok is a semmibe száll. Mint korbács a lónak, >>
27. fejezet
Ne dicsekedjél a holnapi napoddal, hisz mit szül a nap, nem tudod előre. Más dicsérjen, ne a saját szád, idegen valaki, ne a magad ajka! Nagy a kő súlya és nehéz a homok, >>
28. fejezet
Menekül a gonosz, bár nem űzi senki, az igaz, mint az oroszlán, biztonságban érzi magát. Az istentelenek bűne civódást szít, az okos ember azonban eloltja. Gonosz ember, aki elnyomja a kicsiket, >>
29. fejezet
Akit sokszor intenek, mégis önfejű marad, rögtön összetörik és nincsen menekvése. Örül a nép, amikor igazak vezetik, ha gonosz kormányoz, sóhajtozik a nép. Aki szereti a bölcsességet, öröme apjának, >>
30. fejezet
VI. AGUR MONDÁSAI.
A masszai Agurnak, Jake fiának szavai, a férfi mondása Itiel, Itiel és Ukal számára. Igen, oktalanabb vagyok, mint bárki más, nekem még emberi okosságom sincsen. És nem is tanultam én a bölcsességet, >>
31. fejezet
VIII. LAMUEL SZAVAI.
Lamuelnek, Massza királyának szavai, amelyekkel az anyja oktatta: Mi van veled, fiam, méhemnek magzata, fogadalmam fia? Erődet ne add az asszonyoknak, sem részedet a királyok megbuktatóinak. >>
Ter - Kiv - Lev - Szám - MTörv - Józs - Bír - Rut - 1Sám - 2Sám - 1Kir - 2Kir - 1Krón - 2Krón - Ezd - Neh - Tób - Jud - Eszt - 1Mak - 2Mak - Jób - Zsolt - Péld - Préd - Én - Bölcs - Sir - Iz - Jer - Siral - Bár - Ez - Dán - Oz - Jo - Ám - Abd - Jón - Mik - Náh - Hab - Szof - Ag - Zak - Mal - Mt - Mk - Lk - Jn - ApCsel - Róm - 1Kor - 2Kor - Gal - Ef - Fil - Kol - 1Tessz - 2Tessz - 1Tim - 2Tim - Tit - Filem - Zsid - Jak - 1Pét - 2Pét - 1Jn - 2Jn - 3Jn - Júdás - Jel
|
|
|
|
