Logo
       Magyar Keresztény Portál
 
 
 
 
 
  Bibliaolvasás
  Keresés a Bibliában
 
 
  Katolikus fordítás
  Protestáns fordítás
 
 
 
 
 
Bibliák Szent István Társulati Biblia Kivonulás könyve 12. fejezet

<< előzőkövetkező >>



A húsvéti bárány

 1Az Úr így szólt Mózeshez és Áronhoz Egyiptomban: 2"Ez a hónap legyen számotokra a kezdő hónap: ez legyen az év első hónapja. 3Hirdesd ki Izrael egész közösségének: a hónap tizedik napján mindenki szerezzen egy bárányt családonként, egy bárányt házanként. 4De ha a család kicsi egy bárányhoz, akkor a személyek számának megfelelően a szomszédos családdal együtt vegyen egyet. Aszerint számoljátok a meghívottakat, hogy ki-ki mennyit eszik. 5Az állat legyen hibátlan, hím és egyéves. Vehettek bárányt vagy kecskét. 6Tartsátok a hónap tizennegyedik napjáig. Akkor Izrael közösségének egész gyülekezete a két este között vágja le. 7Vegyenek a véréből és kenjenek belőle annak a háznak a két ajtófélfájára és szemöldökfájára, amelyben elköltik. 8A húsát - tűzön megsütve - még akkor éjszaka egyék meg. Kovásztalan kenyérrel és keserű salátával fogyasszák el. 9Ne egyetek meg belőle semmit nyersen vagy vízben megfőzve, hanem csak tűzön sütve, a fejével, a lábával és belső részeivel együtt. 10Semmit ne tegyetek el belőle másnap reggelre. Ami másnapra megmarad, azt tűzön égessétek el. 11Így fogyasszátok: a derekatok felövezve, saru a lábatokon, bot a kezetekben. Sietve egyétek, mert ez az Úr átvonulása. 12Én végigvonulok azon az éjszakán Egyiptomon, és megölök minden elsőszülöttet Egyiptomban: embert és állatot, s ítéletet tartok, Egyiptom minden istene fölött, én, az Úr. 13A vért használjátok annak a háznak a megjelölésére, amelyben laktok. Ha látom a vért, kihagylak benneteket. Titeket nem ér a megsemmisítő csapás, amellyel Egyiptomot megverem. 14Ez a nap legyen számotokra emléknap, és üljétek meg úgy, mint az Úr ünnepét. Nemzedékről nemzedékre tegyétek meg ünnepnapnak mindörökre."

A kovásztalan kenyér ünnepe

 15
"Hét napig egyetek kovásztalan kenyeret. Az első napon tüntessétek el házatokból a kovászt, mert aki az elsőtől a hetedik napig kovászosat eszik, azt ki kell irtani Izraelből. 16Továbbá az első napon tartsatok ünnepi összejövetelt, hasonlóképpen a hetedik napon is legyen szent összejövetel. Ezeken ne végezzetek semmiféle munkát, csak azt az ételt készítsétek el, amelyre kinek-kinek táplálékul szüksége van. 17Tartsátok meg a kovásztalan kenyerek ünnepét, mivel ezeken a napokon vezettem ki csoportjaitokat Egyiptom földjéről. Tartsátok meg ezt a napot nemzedékről nemzedékre: örök törvény ez. 18Az első hónap tizennegyedik napjának estéjétől a hónap huszonegyedik napjának estéjéig egyetek kovásztalan kenyeret. 19Hét napon keresztül ne legyen kovász a házatokban. Aki kovászosat eszik, azt ki kell irtani Izrael közösségéből, akár idegen, akár közületek való. 20Ne egyetek semmiféle kovászosat. Minden helyen, ahol laktok, kovásztalant egyetek."

A húsvétra vonatkozó előírások

 21
Mózes összehívta Izrael véneit mind, és így szólt hozzájuk: "Menjetek és szerezzetek bárányt családjaitok számára és vágjátok le, mint húsvéti áldozatot. 22Fogjatok egy izsópköteget, mártsátok az edényben levő vérbe, s az edényben levő vérrel kenjétek meg a szemöldökfát és a két ajtófélfát. Reggelig senki közületek nem léphet ki házának ajtaján. 23Ha az Úr átvonul, hogy lesújtson Egyiptomra, és látja a vért a szemöldökfán meg a két ajtófélfán, akkor az Úr elhalad ajtótok előtt, s a pusztítót nem engedi belépni házatokba, hogy a csapást rátok hozza. 24Ezt az előírást tekintsétek törvénynek, amely minden időben vonatkozik rád és gyermekeidre. 25Ezt a szokást akkor is tartsátok meg, ha majd bejuttok arra a földre, amelyet az Úr nektek ad. 26Ha gyermekeitek megkérdeznek benneteket: miféle szertartás ez, 27akkor így feleljetek: Ez a húsvéti áldozat az Úrnak, aki Egyiptomban elhaladt Izrael fiainak háza mellett, amikor lesújtott az egyiptomiakra, és a mi házainkat megkímélte." Erre a nép meghajolt és leborult. 28Izrael fiai elmentek és engedelmeskedtek. Úgy tettek, ahogy az Úr megparancsolta Mózesnek és Áronnak.

A 10. csapás: az elsőszülöttek halála

 29
Éjfélkor az Úr lesújtott minden elsőszülöttre Egyiptom földjén: a fáraó elsőszülöttjére, akinek trónján kellett volna ülnie, s a börtönben levő fogoly elsőszülöttére, valamint minden állat elsőszülöttére. 30A fáraó éjjel fölkelt, hasonlóképpen a szolgái és minden egyiptomi. Nagy sírás tört ki Egyiptomban, mert nem akadt ház, amelyben halott ne feküdt volna. 31A fáraó még éjjel hívatta Mózest és Áront és rájuk parancsolt: "Induljatok, és menjetek ki népem közül, ti és Izrael fiai. Menjetek és mutassatok be áldozatot Jahvénak kívánságtok szerint. 32Magatokkal vihetitek juhaitokat és szarvasmarháitokat, ahogy követeltétek, csak menjetek. De kérjetek áldást rám is." 33Az egyiptomiak szintén sürgették a népet, hogy gyorsan távozzék az országból. Ezt mondták ugyanis: "még mindannyian meg találunk halni". 34Az emberek tehát vették a tésztát, mielőtt még megkovászosodott volna, a sütőteknőt, és ruhába csavarva vállukon vitték.

Az egyiptomiak kifosztása

 35
Izrael fiai Mózes szavai szerint jártak el, s az egyiptomiaktól ezüst- meg aranydolgokat és ruhákat kértek. 36Az Úr bizalomra hangolta az egyiptomiakat a nép iránt, s azok teljesítették kérésüket. Így szereztek zsákmányt az egyiptomiaktól.

Izrael elindulása

 37
Izrael fiai elindultak Ramszeszből Szukkot felé, a gyalogos férfiak - családjukat nem számítva - mintegy hatszázezren. 38Tömérdek összeverődött népség is ment velük, valamint juh, szarvasmarha és sok állat. 39Az Egyiptomból magukkal hozott tésztából kovásztalan kenyeret sütöttek. Kovászt nem tettek bele, hiszen az egyiptomiak kiűzték őket, nem késlekedhettek és nem készíthettek eledelt az útra. 40Az idő, amelyet Izrael fiai Egyiptomban töltöttek, 430 esztendőt tett ki. 41Éppen azon a napon vonult ki Egyiptomból az Úr egész serege, amikor letelt a 430 esztendő. 42Ez az éjszaka, amelyen az Úr virrasztott, hogy kihozza őket Egyiptom földjéről, legyen Izrael fiai számára is az Úr tiszteletére átvirrasztott éjszaka minden nemzedéken át.

A húsvéti bárányra vonatkozó előírások

 43
Az Úr így szólt Mózeshez és Áronhoz: "A húsvéti bárányra ez a szabály vonatkozik: idegen nem ehet belőle. 44De a pénzen vásárolt rabszolga ehet, ha előbb körülmetéled. 45Jövevény és napszámos nem ehet belőle. 46Ugyanabban a házban kell elfogyasztani, húsából nem vihetsz ki semmit a házon kívülre. Csontot nem törhettek össze benne. 47Izrael fiainak egész közössége így járjon el. 48Ha idegen tartózkodik nálad, és meg akarja ünnepelni a húsvétot az Úr tiszteletére, akkor a férfiakat mind körül kell metélni. Így részt vehet az ünnepen és úgy kell tekinteni, mint a közületek valót. De aki nincs körülmetélve, az nem ehet belőle. 49Ez a törvény vonatkozik a hozzátok tartozóra és a köztetek lakó idegenre." 50Izrael fiai mind engedelmeskedtek: úgy tettek, ahogy az Úr Mózesnek és Áronnak megparancsolta. 51Ezen a napon vezette ki az Úr Izrael fiait, csoportjaik szerint Egyiptomból.

<< előzőkövetkező >>

Magyarázatok

Ter 1,1 - Jel 22,21
ELŐSZÓ
A Szentírás új fordítása először 1973-ban jelent meg, ezt több kiadás követte. A mai megváltozott körülmények között szükségesnek látszott, hogy ne csak egy kötetben kerüljön kiadásra,
>>


Ter 1,1 - MTörv 34,12
BEVEZETÉS A TÖRVÉNY ÖT KÖNYVÉHEZ

A Szentírás a Törvény öt könyvével kezdődik. A hagyomány Mózes öt könyve néven is emlegeti, mivel részben őt tartották szerzőjének, >>


Kiv 12,1
A 12-13. fejezet a húsvéti előírásokat tartalmazza. Emlékeztet a MTörv stílusára. A bárány feláldozása ősi nomád hagyomány lehetett, s a tavaszi ellés utáni hálaadásnak számított. Itt új értelmet kap. A kovásztalan kenyér ünnepe meg esetleg a földmívesek ünnepe volt. Az árpát korán aratják, s így a két tavaszi ünnepet összekapcsolták. A kivonulás után mindkettő az Istentől eszközölt szabadulást fejezi ki. Ezzel a zsidó húsvét a keresztény húsvét előképe. Jézus, a húsvéti bárány, a zsidó húsvét keretében adja magát áldozatul, s áldozati lakomáját kovásztalan kenyérrel ünnepli meg. Megváltó tettének misztikus megújítása lesz az egyház liturgiájának középpontja: az Eucharisztia.

Kiv 12,2
Ez a hónap... Abib hónap, vagyis a kalászok hónapja. A fogság után a Niszán nevet kapja.

Kiv 12,6
A két este között... a naplemente és a sötétedés vagy a szürkület és a naplemente között.

Kiv 12,10
Azért kell elégetni, mert szent dolog, s így kell megóvni a profanizálástól.

Kiv 12,11
A héber "peszach" átvonulást jelent. A szót lehet alkalmazni a nép kivonulására, illetőleg arra, hogy Isten maga is együtt vonult népével, de eredetileg talán inkább azt jelentette, hogy Isten a vérrel megjelölt házakat mintegy átugrotta, vagy elvonult mellettük.

Kiv 12,22
Izsóp... illatos növény, amelyet különféle tisztulási szertartásoknál alkalmaztak, Szám 19,6; Zsolt 51,9.

Kiv 12,23
Az ártó angyal... aki az Úr ítéletét, büntetését végrehajtja. Ha a gyermekek halálát fertőző betegség okozta, végső fokon az is lehet Isten büntetése, hiszen ő a természetben is mindent kezében tart és mindent előre lát.

Kiv 12,43
A húsvéti bárány elköltésének szertartásánál főleg arra tér ki, milyen körülmények között vehetnek részt benne azok, akik nem tartoznak Izrael népéhez. A leírás egyébként az izraelitákat már úgy tekinti Kánaán földjén, mint bennszülötteket, mindenki más "idegen" (48. vers). A szóhasználat mögött az isteni ígéret áll. Ezek az idegenek a szombatot kötelesek megtartani, de a húsvétot csak azok ünnepelhetik, akik körülmetélkednek.

   
 
  © MKIE - ÖKI - KIM 2001-2010.
Minden jog fenntartva.
Tartalmi kérdések: Info - Technikai problémák: Webmaster
Impresszum